proba Rákóczi?

[cuburo83]

cer daca se poate pentru vorbitori de limba maghiara o traducere la aceasta pagina care ma intriga foarte mult. dar va rog nu cu google translate , iar daca cineva stie mai multe date despre aceasta emisiune ii multumesc in avans, si sunt bine primite

Anyaga: Réz. Súlya: 2.96 gr. Átmérője: 22 mm.

Állapota: GYÖNYÖRŰ, EXF!

Előlap: Gyöngykörben a koronás két-fejű sas látható, mellén a hasított magyar címerpajzzsal. A kétfejű sas lába között a farkára helyezve zárójelben fordított hármas számjegy van.

Hátlap: kettős gyöngykörben körirat: . FOR : BEL . 17 . 05 (a B betű fordított állású és az L szára jól látható a gyöngykörön).A mezőben felhőből kinyúló, kardot tartó könyökben behajlított meztelen kar.

Ami biztos az érmével kapcsolatban:
1/GYÖNYÖRŰ!

2/Rákóczi korabeli: 17.05!

3/ERDÉLYI verdehelyről származik!

4/PRÓBAVERET, mert nagyon ritka és csak pár darab létezése ismert.

Ami vitatható, értelmezhető:

A körirat szövegének a F O R : BEL olvasata található, a B betű fordított állású és az L alsó szára jól látható a gyöngykörön. Ez a rövid szöveg nyilvánvalóan rövidítésként értékelhető, és a helyes olvasat a latin nyelvből magyarázható. Alighanem a FORTITU- DO (bátorság) és a BELLO (harcolni) szavak bújnak meg e rövidítés mögött, vagyis a körirat "Bátran harcolj!" értelmezéssel oldható fel. Ez az értelmezés összhangban áll az éremképpel.

Bár maga a szimbólum régebbi, közvetlen előképei a visszafoglalási, felszabadítási érmeken találhatóak meg. A kétfejű sas mellén a magyar címer egyértelművé teszi, hogy magyarországi használatra szánt, ERDÉLYI veretről van szó. Ikonográfiai szempontból érdekes ez a címerváltozat, - a hasított magyar címerpajzs - mivel a kétfejű sas mellére helyezett, magyar címerpajzs önállóan csak az Erdélyi veretek egy részének esetében került a kétfejű sas mellére.

Mindkét lapon található egy-egy vésési hiba - a fordított hármas és az ugyancsak fordított B betű -, de mégis verdei munkára utal a viszonylag igényes vésés és az, hogy a darab hengeres verőgépen készült.

Gohl a 3-as szám, ellenjegy eredetét nem vizsgálta, de az értékjelzéseknél sorolja fel és a poltura 3 dénáros értékét látja benne. A polturákon kívül eddig egyedül a Festetics-gyűjtemény selmecbányai bányapénzén a jelenik meg a 3-as számjegy, kartus nélkül! (Szemán Attila: IN NECESSITATE….könyv, 34. oldal, 11. ábra.)

Szemán szerint "a 3-as nem jelölheti a 3 krajcáros garas értékét, inkább polturás értékre kell tehát gondolnunk".

A súlya, tömege alapján lehet 3 poltura (2,96 gr), hiszen a legutóbbi árverésen 3.000 euróval leütött 1707-es X poltura tömege is csak 5,34 gramm volt, tehát még kétszerese sem volt a tömege, nemhogy háromszoros!

A fordított 3 számjegy véleményem szerint ÉRTÉKJELZÉST jelent, esetleg ellenjegyet!

Vagyis: lehet 3 poltura, vagy 3 ellenjegyes poltura is!

Csak kis számban verték, ezért PRÓBAVERET!

Ez a rézpénz egy nagyon régi gyűjteményből került a birtokomba, árverésen ilyen állapotban még nem volt és Szemán Attila könyvében sem szerepel, ilyen tartásban! A valóságban sokkal szebb,(csodás barna patinás!), mint a képen!

Szemán Attila több oldalt ír erről a rézpénzről, szerinte is PRÓBAVERET és erdélyi-, esetleg a zárt korona okán Pozsonyban verhették! A kurucok nem túl sűrűn fordultak meg Pozsonyban, lásd a hasított MAGYAR CÍMERT, ami szerintem kizárt, hogy "labanc" pénzen szerepeljen!

A Szemán Attila könyv "Labanc" szükségpénzekről értekezik, és a 16.-ik ábra képe "Labanc" rézpénz, 1705 - nek van meghatározva. Könyvében Szemán Attila is idézőjelbe tette a "LABANC" kifejezést.

Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy az érme KURUC!!!



Az ÉREM 1990/1. számának 12.-ik oldalán Tóth József – Dr. Zombori Lajos a fenti darab pontos meghatározását nem tudja megadni, de az évszám és a stílusjegyek alapján feltételezik, hogy szükségpénzként került forgalomba. Az évszám és az anyaga alapján feltételezik, hogy a Rákóczi szabadságharc idején használták!!!



A kuruc rézpénzek (polturák) is szükségpénzek, hiszen az állam garanciát vállalt rá, hogy nemesfémre váltja be azokat a gazdasági helyzet stabilizálása után.



Erdélyi (Nagybányai!) gyűjtő hagyatékából származik ez a darab, és az örökösök elmondása szerint nagyapjuk, nagy becsben és Rákóczi felszabadító érméjének tartotta, mivel az érme így került a gyűjteményébe. Lásd a hátlap felszabadításra utaló motívuma és szövege.

Tudtommal 1705-ben Pozsonyban NEM volt harc és felszabadítás! A labancok a kétfejű sas zászlója alatt ölték a kurucokat és szerintem kizárt, hogy a kuruc vörös (réz) polturákra jellemző magyar, Árpád sávos hasított címerpajzs, kettős kereszttel és hármas halommal "felülbélyegzett", (legyőzött?) felszabadítási érméket veretek volna saját vereségük dicsőségére.



A labancot nem, de a szükségpénz, pontosabban a FELSZABADITÁSI érme meghatározást elfogadom."A szükségpénzek háborús idők alkalmával, sebtében készültek a helyszínen és ezt primitív kivitelük jól mutatja." A fenti érme ezeket a jegyeket jól mutatja (fordított 3-as, és fordított B betű)! A fordított 3 számjegy véleményem szerint ÉRTÉKJELZÉST jelent, esetleg ellenjegyet!



Miért lehet fordított a 3-as számjegy?

A hátlap motívuma szerint FELSZABADITÁSI érme ez a darab és egy pénzverdével rendelkező város visszafoglalása, felszabadítása során az „idegenszívű” vésnök mesterek a labancokkal együtt eltávoztak, de ott maradtak a gépek és a segédek, akik nem tudtak helyesen írni, olvasni és számolni, de ismerték a pénzverés technikáját és a felszabadítási motívumokat.

A vörös (réz) polturák leírásából tudjuk, hogy például Nagybányára a Felvidékről kellett hozatni vésnököket, mert azok elmenekültek a KURUCOK elől, és elhagyták Nagybányát! Jóllehet Nagybányán már 1704-től vertek arany és ezüst érméket, de a vörös (réz) polturák verése csak 1705-ös évszámmal ismert Nagybányán!
[/quote]

[grossvs]

Buna ziua !

Piesa respectiva este listata de ceva vreme pe un site de licitatie din Ungaria. In momentul primei aparitii au fost ceva discutii pro si contra despre autenticitate.
Interesant este faptul ca vanzatorul nu are nici un calificativ si vinde multe piese scumpe, rare sau chiar trecute ca unicate. (de ex. XII gros Apafi 2 bucati, proba monetara Rakoczi, X si XX poltura Rakoczi cu contramarci ).

Cu stima,

[PRONUMISMATICA]

Vazusem si eu piesa cu ceva (mult) timp in urma, dar cum prima impresie a fost ca ceva nu e in regula cu ea, nu am mai studiat-o. Tracand peste povestea cu originea piesei ("...dintr-o veche colectie din Baia Mare..."), care am mari rezerve ca e adevarata, e ciudat si faptul cum de a ajuns pe acel site de licitatii unguresc (gen cum e okazii la noi), si de ce nu la unul din multele case de licitatii unguresti (Nudelman, Pannonia Terra, Darabanth, etc), unde se putea obtine un pret mult mai bun pe el. Asta daca nu existau atatea semne de intrebare cu privire la autenticitatea ei. Ce e cel mai ciudat, daca este intr-adevar vorba de o proba iesita de la o monetaria a curutilor, din timpul rascoalei din 1703-1711, ce cauta vulturul bicefal, simbolul imperialistilor - dusmanii de moarte ai curutilor - pe o moneda emisa (sau care urma sa fie emisa) de curuti.

[BogdanC]

In special reversul mie imi da impresia de moneda turnata in tipar (bivalv), eventual cu ceva presiune aplicata. Partea cu acvila bicefala pare sa fi fost in jos la turnare.